Koronavírus időszakát éljük meg. Sokan felteszik ilyenkor magukban a kérdést, ” hogyan tovább?”, “mi a következő lépés?“, “hogyan éljük túl?“.
Gondolatok a koronavírus idején, ahogy a KVANT Kft. vezetői látják és megélték ezt a pandémiás helyzetet. Egy rövid összefoglaló keretében mutatunk most be három főbb területet, úgy mint az értékesítés és marketing, a szerviz és karbantartás valamint az ügyvezetés. Úgy véltük, hogy nem csak mosótulajdonosaink hanem érdeklődőink számára is fontos és érdekes információt tárunk a nyílvánosság elé.
Kádas Tamás
értékesítés és marketing vezető
“..számunkra oly fontos személyes kapcsolatokat, még ha digitális platformon is, de sikerült megtartanunk.”
“Az elmúlt hónapok gyökerestül felforgatták életünket. A munkánk például alapvetően változott. 7 hete otthonról dolgozom kollégáimmal együtt, ami elképzelhetetlen lett volna a korábbi időszakban. És őszintén megvallva sokkal jobban működik, mint amire számítottam.
Személyes egyeztetések helyett videókonferenciát tartunk a kollégákkal, az EHRLE Akadémia átkerült az Online térbe, az ügyfelekkel történő telefonos egyeztetések is videós formában zajlanak. De ami fontos, hogy a számunkra oly fontos személyes kapcsolatokat, még ha digitális platformon is, de sikerült megtartanunk.
Rendkívül sok dolog egyik napról a másikra drámai változáson ment keresztül. Kihívások elé állítva cégeket és magánembereket, amelyre legrosszabb álmunkban sem gondoltunk. Mint minden változás – a drámaisága mellett – óriási lehetőségeket hordoz. Szembe kell nézni Önmagunkkal, a korlátainkkal és rövid idő alatt rendkívül szokatlan helyzeteket kell megoldanunk.”
Bögre Béla
szerviz és karbantartás
“Egész nap csengett a céges telefonom, távolról próbáltam segíteni az ügyfeleknek.“
“Bevallom, az elején nem gondoltam volna, hogy ilyen változások fognak történni. Szájmaszk használata, sűrű kézfertőtlenítés, másfél méter távolságtartás, ezek mind új dolgok voltak a számomra. De meg kellett birkóznom a feladattal, és előre kellett tekintenem.
A koronavírus okozta helyzet nem csak a mindennapokat (vásárlási szokások, utazgatás), hanem céges szinten is, a műszaki területet változások elé állította.
Egész nap csengett a céges telefonom, távolról próbáltam segíteni az ügyfeleknek. A személyes jelenlétet az értékesítési csapattal ellentétben, nem lehetett helyettesíteni egy online megbeszéléssel, épp ezért szükséges volt felállítanom egy betartható és követhető rendszert.
Az elején bármennyire is szükséges lett volna elindítani, vagy éppen folytatni a telepítési munkákat, a hatósági előírásokat betartva, illetve az egészségmegőrzés érdekében, sajnos egy időre fel kellett függesztenünk ezeket.
Ahogy múltak a napok és megtanultuk kezelni a helyzetet – az előírásokat szigorúan betartva – fokozatosan újraindítottuk a telepítési munkákat is.
A kollégáimat csak úgy engedtem el, hogy az megfeleljen az Operatív Törzs által kiadott szabályoknak, tehát védőeszközök, fertőtlenítő gél, illetve szájmaszk használattal! Ezt fontosnak tartottam és most is így járnék el!”
Hencsei Zoltán
ügyvezető
“..nálunk az élet egy percre sem állt meg.“
Két hónappal ezelőtt – talán sok más cégvezetőhöz hasonlóan – komoly kétségek gyötörtek, hogy miként kell helyesen kezelni ezt a váratlanul ránk szakadt helyzetet.
Vajon a személyek mindent megelőző biztonságát, a vállalt feladataink, kötelezettségeink teljesítését, ezzel párhuzamosan a gazdasági érdeket kell prioritásként kezelni, vagy esetleg meg kell próbálni valami fajta egészséges összhangot megteremteni a két fontos szempont között?
A március második felét jellemző bizonytalanságot követően, április elejére eldöntöttem, hogy az egészségvédelmi óvórendszabályok maximális szem előtt tartása mellett, kötelezettségünknek folyamatosan eleget teszünk.
Elmondhatom, hogy Munkatársaim áldozatvállalásának köszönhetően, nálunk az élet egy percre sem állt meg, legfeljebb egy időre átmenetileg lelassult. Az eltelt időszak tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgált.
Most, amikor már lassan megtanuljuk kezelni ezt a számunkra korábban ismeretlen helyzetet, s már „dereng némi fény az alagút végén”, a legfontosabb kérdés a „Hogyan tovább?”. Naponta halljuk, olvassuk: „Már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt!” Én azért remélem, hogy ez nem teljesen igaz, hiszen a múltnak és a jelennek is vannak olyan értékei, melyek megőrzendők.
Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy számos területen kötelező változtatni. Az egyik legfontosabb például a „fenntartható fejlődés”, mind emberi, mind tárgyi, mind környezeti vonatkozásban. Ugyanakkor lesznek szükségszerű változások, melyek akaratunktól függetlenül is lezajlanak. Gondolok itt például a digitális transzformációra, amely várhatóan rövid időn belül egy olyan ugrásszerű változás lesz, ami nem a csak a technológiát, hanem az embert is átalakítja.
Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a digitális transzformáció nem válthatja fel az emberi lényt, a kapcsolatok fenntartását és megőrzését továbbra is fontosnak tartom. Továbbá nem feledkezhetünk meg a köztudatban régóta meghonosodott innovációról sem.
Azt gondolom, hogy minden, a mai piaci környezetben versenyképes cég a fent említett dolgokat eddig is gyakorolta, azaz fejlesztett. Ugyanakkor megjósolható, hogy azok a vállalkozások, akik ezt a jövőben nem csinálják szünet nélkül, s az eddigieknél sokkal gyorsabban, hamarosan nem csak a versenyelőnyüket, hanem a piaci pozíciójukat is elveszítik.
A közelmúlt és várhatóan a közeljövő bizonytalanságában fontosnak tartom, hogy találjunk olyan stabil pontokat, kapaszkodókat, s vezérelveket melyekre támaszkodva újra építhetjük magabiztosságunkat. Nézetem szerint elsőként személyes belső egyensúlyunkat, stabilitásunkat célszerű megvizsgálni, s ha szükséges, akkor bizonyos pontokon megerősíteni, újrateremteni.
